esett ki az öreg fószer száján a Taborstrasse U-megállónál, miközben épp kőpiroson szambázott át a joggal értetlenkedő autóáradat közepette. mondom, szlávul érteni és tudni közvetlen környékemen az életben maradás egy kiemelten fontos tényezője.
ekkor már átestem hajnyírásomon az egyetlen tábori fodrászatban, amitől picit tartottam. német tudásom mondhatni messze nincs kész ilyan finomságokra: 'kérlek, ne ott nyírjál belém' 'igen, egész jól néz ki a lehetőségekhez képest' 'ügyes munka, pláne ilyen alapanyaggal' szerencsére a kis hölgy remekül illesztette rám az általa ismert kb. öt frizurából az egyiket.
itt azért megállnék egy pillanatra, mert nem lehet nem észrevenni a különbséget a helyiek oktatásában.
nem tudom, mióta alakult ez efféleképp - talán a kis német egység után? - mindenesetre itt nyoma sincs a poroszos elveknek, a büntetésre épülő fegyelmezésnek és bevasalt viselkedésnek. ugye ez utóbbiakat kulturált országok legrosszabb esetben is 1945 óta elfelejtették (belerúgjak a fekvő emberbe? természetesen, tehát jöjjön a kommunista felhang: nem is olyan messze innen 1944-et tartják a folytonosság időpontjának, olyan náci is az ország).
vagyis itt a 20-25 évesek jórésze még főiskolán tanul (igen, ez az állam támogatja őket). majd a 25-30 éves korosztály megismerkedik választott szakmája alapjaival. így pl a fodrászlány tud 5-6 frizurát vágni. egyből kizártam a borotvagépet, így ollóval gyönyörűen megfosztott görögösnek nem mondható, ellenben loncsos szőrzetemtől. tényleg gyönyörűen, engem így az elmúlt két évben bizton egyszer se láttak el egy fodrásztanonc keze alatt sem.
már sejthető, hogy 30-35 évesen mmár szakmájuk felét elsajátították, vagyis bőven van idő 40esen kisujjból kirázni minden csínját-bínját. így is lehet, mindezt láthatólag semmi kényszer nélkül, inkább atyai terelgetéssel érik el. egész hihetetlen.
node vissza a szerb fószerhez a járdán: ő valószínűleg egész más életpályát járt be és ennek köszönhető a hőzöngés olyan helyzetben is, amikor nyilvánvalóan nincs igaza. picit nézzen mindenki magába dévától gyergyóig: ismerős, ugye?
No comments:
Post a Comment